Kiemelkedő kari jelenlét a 72. MEE Vándorgyűlésen
Kiemelkedő jelenlét a 72. MEE Vándorgyűlésen
Közel 1400 regisztrált résztvevő, több mint 120 előadás, több mint 35 kiállító és három nap intenzív szakmai párbeszéd: a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 72. Vándorgyűlése ismét a hazai villamosenergia-ipar meghatározó találkozóhelye volt. A 2026. szeptember 22–24. között, a Balatonfüred Kongresszusi Központban megrendezett konferencia középpontjában a hálózati rugalmasság, az ellátásbiztonság, valamint a technológia és a piac együttműködése állt. A rendezvényen a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának Villamos Energetika Tanszéke széles körű, jól látható szakmai jelenléttel képviselte a Műegyetemet.
A főtámogató Siemens mellett a MAVIR, az MVM, az E.ON, az OPUS, a Hitachi Energy, a Schneider Electric, a Ganz és a Magyar Telekom képviselői is bekapcsolódtak a programba. A plenáris előadók között Tótth András energetikai államtitkár és Králik Gábor, a MEKH energetikáért felelős elnökhelyettese is szerepelt. Az esemény így közös fórumot teremtett a szabályozói, vállalati és egyetemi nézőpontok számára.
A plenáris színpadtól a kutatási eredményekig
A műegyetemi jelenlét már a nyitó plenáris programban hangsúlyos volt: Imre Sándor, a BME VIK dékánja a műszaki felsőoktatás és a technológia kapcsolatáról szóló beszélgetésben vett részt, Berta István professor emeritus távollétében Németh Bálint pedig a BME Nagyfeszültségű Laboratóriumának kilencvenéves történetét mutatta be.
A tanszéki előadások a villamosenergia-rendszer átalakulásának számos kulcskérdését érintették. Vokony István az ibériai blackout tanulságaitól a rendszermerevségre építő új stabilitási megközelítésig vezette a hallgatóságot. Tőzsér Balázs az elosztóhálózatok befogadóképességének értékelésével, Bereczki Bence az elosztói rugalmassági piacok árazási kérdéseivel, valamint a hibrid váltakozó- és egyenáramú hálózatokat vizsgáló HYNET projekt eredményeivel foglalkozott. Molnár Boglárka a megújulóenergia-közösségek műszaki-gazdasági optimalizálását, Gali Regina Anna az időjárási szélsőségek hálózattervezési hatásait állította középpontba. Táczi István posztere a rendszerstabilitást értékelő mutatókat hasonlította össze.
A digitalizáció és a hálózatbiztonság témáját erősítették Rácz Levente előadásai a TwinEU projekt távvezeték-monitoringot támogató digitális iker-megoldásáról és a távvezetéki asset management jövőjéről, valamint Szabó Dávid bemutatója az extrém időjárás távvezetékekre gyakorolt hatásairól.
A Smart Power Laboratory kutatói szintén több irányból közelítették meg a jövő hálózatait: Raisz Dávid a napelemes befogadóképesség teljesítményelektronikai eszközökkel történő növeléséről, Sütő Bence a konverterekhez kapcsolódó rezonanciajelenségekről, Galó András pedig mikrohálózati autótöltőrendszerek optimális vezérléséről tartott előadást. Tóth Balázs posztere a többfrekvenciás rendszerek és a hagyományos hálózatfejlesztési megoldások összehasonlítását mutatta be.
Külön öröm, hogy a fiatal szakemberek is erőteljesen megjelentek: a modellalapú hálózatüzemeltetési szekcióban Dürgő Gergely, Markovits Márton, Rózsa Máté, Török Regina és Babai András István, valamint Rauscher Géza előadásai szerepeltek, a digitális ikrektől és alállomásoktól a frekvenciamodellezésig és a valószínűségi hálózatszámításokig.
Nemcsak résztvevőként, hanem a szakmai párbeszéd alakítójaként
A BME-s szerepvállalás az előadásokon túl a szakmai eszmecserék vezetésére is kiterjedt. Hartmann Bálint, Cselkó Richárd, Sütő Bence, Tóth Balázs, Táczi István és Tőzsér Balázs szekcióvezetőként irányították a hálózati rugalmasságról, a modellalapú üzemeltetésről és az adatvezérelt működésről szóló konzultációkat.
A záró plenáris programban Németh Bálint az ipari innováció jövőjéről vezetett beszélgetést a MAVIR, a Hitachi Energy, a Schneider Electric, a Magyar Telekom, a MaxiContech és a Ganz képviselőivel. Vokony István a rendszerintegráció és szabályozás kérdéseit járta körül Batta Gergővel (MAVIR), Torda Balázzsal (OPUS), Endersz Frigyessel (E.ON), Kovács Gáborral (MVM) és Bárdi Barnabással (MEKH).
A BME VET saját standja mindeközben a személyes találkozások és szakmai egyeztetések helyszíne volt: kollégák, ipari partnerek és érdeklődők találkozhattak a tanszék oktatóival és kutatóival. A jelenlét erejét éppen ez a sokszínűség adta: plenáris és szekcióelőadások, poszterek, moderátori feladatok, valamint közvetlen ipari párbeszéd együttesen tették láthatóvá a műegyetemi tudást.
Büszkék lehetünk arra, hogy a tanszék tapasztalt oktatói, kutatói, doktoranduszai és hallgatói együtt képviselték a BME-t ezen a jelentős szakmai fórumon. A kilencvenéves laboratóriumi örökség és a legújabb hálózati kutatások együttes bemutatása jól kifejezi azt, amire a Műegyetem épít: felhalmozott tudásra, új gondolatokra és az iparral folytatott élő együttműködésre.
