Tapolcai János egy. tanár cikke a Magyar Tudományban jelenik meg az informatikai témájú konferenciapublikációkkal kapcsolatban.

A cikk elérhető itt:

http://lendulet.tmit.bme.hu/lendulet_website/wp-content/papercite-data/pdf/tapolcai2026beyond.pdf

Öszefoglaló:

A tudomány korszakonként nemcsak új ismereteket hoz az emberiség számára, hanem a technológiai fejlődés egész irányát is képes meghatározni. Minden korszaknak van olyan tudományterülete, amely a társadalom számára különösen fontossá válik.

A 20. század közepén ezt a szerepet látványosan a fizika töltötte be. Az atommagfizika, az elektromágnesség, a kvantummechanika és a félvezető-fizika eredményei nemcsak új világképet adtak, hanem közvetlenül alakították át a hadviselést, az energiatermelést, az elektronikát és az űrkutatást.

A 20. század második felében emellett a kémia és az anyagtudomány vált a mindennapi élet egyik meghatározó formáló erejévé. A műanyagok, szintetikus szálak, gyógyszerek, műtrágyák, kompozitok és speciális félvezetőipari anyagok új iparágakat hoztak létre.

A 21. században hasonló szervező szerepbe került az informatika. Az adat, a szoftver, az algoritmus és a számítási kapacitás ma már nem csupán egy-egy szakterület segédeszköze, hanem a tudományos munka általános infrastruktúrája.

Az informatika sok országban, köztük Magyarországon is nehezen vívja ki önálló státuszát a tudományban és a társadalomban. Ennek egyik oka, hogy ma már szinte mindenki kapcsolatba kerül számítógépekkel, ezért könnyen kialakulhat az a benyomás, hogy az informatika elsősorban gyakorlati vagy felhasználói tudás.

Az informatika körüli nemzetközi figyelem Magyarországon is vonzóbbá tette az informatikai kutatást. A Magyar Tudomány folyóiratban megjelenő „Folyóiratokon túl: javaslat az informatikai konferenciapublikációk értékelésére” című tanulmány szerint,a fő gond azonban, hogy nem igazán sikerül megtartani a nemzetközileg sikeres magyar informatikus kutatókat, és jelentős részük ma már külföldön dolgozik. Szerencsére azért itthon is maradtak kiváló szakemberek, és a BME szerepe ebben jelentős.

CORE A* konferenciapublikációk intézményi megoszlása

Ha a nemzetközileg leginkább látható informatikai kutatási eredményeket nézzük, Magyarországon néhány intézmény szerepe meghatározó. A rangosság mérésére a CORE A*-os konferenciákat használtuk.

Ezen a mércén a BME, az SZTE, az ELTE, a Rényi Intézet és a SZTAKI jelenik meg a legerősebb hazai műhelyként. Közülük is kiemelkedik a BME, amelyhez a vizsgált cikkek közel 30%-a köthető.

A technológiai fejlődéshez arra is szükség van, hogy a teljes innovációs ciklus minden eleme erős legyen. Az informatikában az elméleti alapkutatás új algoritmusokat, modelleket és módszereket hoz létre. Az alkalmazott kutatás ezeket konkrét problémákra és alkalmazási területekre fordítja le, majd a prototípus-fejlesztés működő rendszereket épít belőlük.

A BME szerepe az innovációs ciklus második lépésében, az alkalmazott kutatásban még jelentősebb: a magyarországi intézményekhez köthető, nemzetközileg kiemelkedő alkalmazott informatikai konferenciapublikációk 44,5%-a a BME-ről származik.

Összességében az irány biztató: Magyarországon is megvan az a szakmai tudás és kutatói háttér, amelyre erős informatikai innovációs ökoszisztéma épülhet. Ebben a BME szerepe kulcsfontosságú.